2013. február 16., szombat

Gépkönyvezés - fejben

Nekikezdtünk az autó építésének.
Legelső kitalálnivaló a gépkönyvezés, papírozás volt. Azt mindenképpen tudtam, hogy forgalomban akarom tartani, több okból is, legfőképpen azért,mert szeretnék vele legalább 1-2 RTE vagy R2 versenyen elindulni. Meg aztán nem hátrány az, ha lehet néha kerülni vele egyet :)

Szóval, bő egy évvel ezelőtt még egyszerűen egy RTE gépkönyvvel le lehetett műszakiztatni az autót, ez volt a terv amikor megvettem, de ez a lehetőség tavaly megszünt. Maradt helyette az MNASZ gépkönyv.
Viszont a CRX sohasem volt homologizálva, nincs homológlapja, ez baromira megkomplikálja a gépkönyvezést. Jelen állás szerint, elvileg, most gépkönyvezhetem F csoportba, de F csoportos gépkönyveket jövőre már nem adnak ki, igaz elvileg már idén sem, gyakorlatilag azonban mégis, majd jövőre csináltatnom kell egyedi homologizációt, amivel kaphatok P csoportos gépkönyvet. A P csoport már most ki van dolgozva, de lehet hogy teljesen átdolgozzák, de lehet hogy nem, meg bármi más is lehet, ill. annak az ellenkezője is.
Hogy klasszikust idézzek, érted? Kurvajó neked!


Mindez az MNASZ-en belül évek óta dúló hatalmi harcok következtében a szakmaiságot teljesen zárójelbe tevő ATB (Technikai Bizottság) vezetőségének megválasztásának a következménye. Két különböző hozzáállás ütközik itt ugyanis, a Csepela-féle iskola azt mondja, hogy mindenben az FIA szabályozás az irányadó, vagyis rallyzni csak rallyra homologizált autókkal lehet, tehát pl kapásból kiesnek az M3-as BMW-k (mert a lökettérfogatuk nagyobb mint az FIA maximum 2.5 liter), meg a 1.7es, micsu hidas, villanyszervós, 15ös kerekes űr-Ladák. Ezzel szemben a Cselényi Balázs és Gyurma véleményét osztók jóval lazábban kezelik ezt a kérdést, azt mondják, ha itthon ezekre van igény, BMW-kre és Ladákra, akkor nincs ezzel semmi baj, tegyük ezeket lehetővé.
Mondanom sem kell, hogy minden szakmaiságtól függetlenül, az én önző, önös érdekem miatt ez utóbbi a szívemnek kedvesebb.

Szóval semmi nem biztos, meg ha az is lenne, akkor is bármi megváltozhatna, csináljam meg, toljam bele a százezreket,  vigyem oda, aztán vagy elhajtanak vele vagy nem. Tök jó, imádom az ilyet, csak tudnám, miért népszerűtlenedik folyamatosan itthon a rally...




2013. január 6., vasárnap

Nekikezdünk


Ez a blog remélhetőleg egy 2.gen Honda CRX és az én közös versenyzői pályafutását fogja bemutatni, különös tekintettel az autó építésére.
Rögtön kijelenteném,  hogy én nem értek az autóépítéshez. Máshoz igen, van amihez nagyon is, így elég jó rálátásom van arra, hogy az autóépítéshez mennyire nem, de nem is maga az építés a cél, hanem a versenyzés.

Hol szeretnék vele menni? Leginkább amatőr sorozatokban, mint az SRT, vagy a BAZ megyei (már ha ez utóbbi lesz még), illetve szeretnék kipróbálni egy-két RTE futamot.
Hogy mire számítok? Ez a legegyszerűbb, ha lesznek eredmények, majd azt mondom, hogy a rengeteg verejték és munka meghozta a gyümölcsét, ha pedig nem lesznek, akkor pedig azt hogy amúgy is csak tesztelni meg örömautózni mentem. Win-win.

Nem nulláról indul mindez, régebben rallysprint versenyeken, még régebben pedig rallycrossban indultam E30-asokkal, aztán szünet következett, majd hirtelen felindulásból megvevődött ez a CRX.
Mentem vele egy évet sprinteken, amiből egyrészt az jött le, hogy nagyon szeretek ezzel az autóval menni, másrészt pedig az a hogy vezetését illetően rengeteget kell még tanulnom. Jelenleg szinte teljesen utcai állapotban van, maradhatna akár így is,  eljárogathatnék vele továbbra is sprintekre és szlalomokra, azonban elhatározás született hogy ebből az autóból egy rendes versenyautó épül, színes, szagos, gépkönyves.

Mikor megvettem, még egyszerűnek tünt a dolog, RTE gépkönyvvel le lehetett műszakiztatni, hála azonban az MNASZ kompetens, kiszámítható, versenyzőbarát döntéshozásainak, ez a lehetőség megszünt, úgyhogy most egy MNASZ H-csoportos versenyautót kell belőle varázsolni.

Bízok benne hogy menni fog. Az autóval egyébként szerencsém volt, egy jól összerakott gépet sikerült kifognom, amit az előző gazdája nagy szeretettel építgetett, és sajnos néha szomorú mikor látja hogy mi lett a sorsa, de igazából nincs oka a szomorúságra, hiszen legalább annyi törödést fog kapni a gép, csak a használat módja lesz más :)