Vasárnap Salak, előtte péntek este negyed tízkor felhív István, hogy pont akkor jut eszébe, bő egy hónap után, hogy Kunmadaras előtt igazából ő átvariálta a futómű bekötési pontokat, és attól csúszik el, mert hogy berakott egy plusz alátétet, és a fém-a-fémen elcsúszik. Vegyem ki, és örökre jó lesz.
Király, végülis jobb később mint soha, mondjuk nem egyszerű futóművest találni szombatra, de sikerült. MService Muki odatette magát, kivettük az alátétet, beállítottuk a futóművet, irány a salak.
Mondjam? Legelső kör, ahogy jövök le, a kormányközép már régen elment a levesbe, a kerekek úgy állnak mint ex-pénzügyminiszterünk tekintete. Muki is indult a Hondával a Salakon, minden futam után alámászott, és próbálta visszarugdosni a lengőkart a helyére, de hát mondtam neki, hagyja a fenébe, ezzel tényleg felesleges szenvedni. Oké, mondja ő, de azt sem szeretné, hogy alatta hulljon szét végleg...
Megette a fene ezt a versenyt is, amúgy is utcai gumikat raktam fel, igazából abban bíztam, hogy hátha valami csoda történik, és ahogy István mondta, a fém alátétek nélkül helyén marad a lengőkar, de nem...
